Translate

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: megelőző_ajánlat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: megelőző_ajánlat. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. december 4., kedd

Tárgyal vagy zsarol a Ryanair?

Ez még mindig nem a régi, itt megszokott énem. Több levelet kaptam, hogy 1, ha elkezdek valamit akkor azt csináljam rendesen, 2, hagyjam ezeket a nagyon szakmai cuccokat.

A válaszaim: 1, ok. 2, ok.

Bővebben pedig: 1, jó, jó, de most tényleg nem volt időm leírni a történteket. Na jó, őszintén, nagyon rossz kedvem van az utóbbi hetekben és ezért nem írtam. Ezzel pedig eljutok a 2-höz: ezeket megírni nem kell jó kedv csak konspirációs agy.

De most tényleg, azért az index címlapján szerepelni melengeti a májam (bár nem tudom, hogy ott lenni most jó-e vagy sem), pláne, hogy ezzel (itt az eredeti):

A Ryanair az egyébként is indokolt téli szezonbeli járatcsökkentést próbálhatja úgy eladni, hogy közben esetleg másoknak nem járó kedvezményeket sajtoljon ki a reptérből. A Scotwork Magyarország szakemberei tárgyalási szempontok alapján elemezték a Ryanair csütörtöki sajtótájékoztatóját.


"A Ryanair sokadik magyarországi nekifutása 2012 elején, a Malév csődjével egy időben kezdődött. Akkor Michael O'Leary, a diszkont légitársaság vezérigazgatója azzal indított, hogy megkezdődtek a tárgyalások a Budapest Airporttal, miközben Hardy Mihály, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport kommunikációs igazgatója azt válaszolta, hogy még nem kereste meg őket tárgyalási szándékkal a légitársaság. Ezt követően Michael O'Leary jelentős kedvezményekről beszélt a reptér részéről, Hardy Mihály válaszában, akkor úgy fogalmazott a kedvezmények mértéke mindenki számára ugyanaz és stratégiai okokból nem tesznek kivételt egyetlen légitársasággal sem.

A Ryanair kommunikációja hasonlóan zajlik a világ minden részén.  Fenyegetéssel és szankciókkal strukturálja a tárgyalófeleit még mielőtt a tárgyalás megkezdődne. Ebbe a sorba teljes mértékben beleillik, hogy 40%-os járatritkítással fenyegeti a Budapest Airportot, amennyiben az megemeli az árait. 10 útvonal szűnik meg, 20-at pedig ritkítanak, így 1,2 millióra csökken az utasok száma, ami 800 ezerrel kevesebb utast jelent. A Ryanair számításai szerint a repülőtér 800 dolgozót kényszerül majd emiatt elbocsátani.

A megszűnő és gyérülő útvonalak olyan desztinációk, melyek forgalma a téli időszakban eddig minden évben csökkent. A légitársaság a bejelentéssel és a várható intézkedésével tulajdonképpen csak egy megelőző lépést tesz, arra az esetre, ha nem tudja teljesíteni vállalását és jól használja ki a kínálkozó tárgyalási alkalmat. Erre utal Michael O'Leary vezérigazgató nyilatkozata, hogy amennyiben csökkentik a reptéri árakat, az intézkedésük csak átmeneti lesz. Olyan feltételt támaszt a Budapest Airport felé, ami nem reptéri, hanem magyar hatósági döntés. Kínos lehet egy pozitív végkimenetel a Budapest Airport számára, mert egy árcsökkentéssel és így az egyedi díjakkal olyan súlyos precedenst teremtenének, ami a reptér teljes szerződésállományára kihathat és a jövőben is meghatározná a tárgyalásaik menetét. Amennyiben egy ügyes átfogalmazással mégis kedvező döntés születik a Ryanair számára, a légitársaság vezérigazgatója szerint akkor sem fogják azonnal visszaállítani a járatszámot. Az „átmeneti” időszak pedig várhatóan pont addig fog tartani, amíg a most kieső célállomások vissza nem nyerik vonzerejüket a téli időszakból.

A Ryanair a múltban is csak addig maradt az országban, amíg a feltételek elfogadhatóak voltak a számára és az érdekei ezt kívánták. Valószínűsíthető, hogy ez a jövőben sem fog sokat változni. Jelenleg pedig nem arról szóltak Michael O'Leary nyilatkozatai, hogy mikor fogja beszüntetni hazai működését”  Tollas Attila

2012. január 23., hétfő

A Miniszterelnök beszéde, avagy aki lónak áll az húzzon

Az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó vitájának elemzése egy tárgyalási tanácsadó szemével.

Nagy kíváncsisággal várom a 2012 január 24-i tárgyalást Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök között. Egy nagyszerűen felépített felkészülés láthattunk múlt héten az Európai Parlament Magyarországról szóló vitáján.

Alább, a címmel ellentétben nem a beszédet elemzem, hanem csak a tárgyalási taktikákra szorítkozom. A kronológiát követve a következő történt szakmai szemmel:
2012. január 17-én José Manuel Barroso az Európai Bizottság (EB) ülése után közölte, hogy a jegybanktörvény, a bírák korai nyugdíjazása és az adatvédelmi hivatal miatt kötelezettségszegési eljárást indít az (EB) Magyarország ellen (Brüsszeli kifogások). 

2012. január 18-án Orbán miniszterelnök úr levelet küldött Barroso elnök úrnak. A levél tartalmát mindkét fél nyilvánossá tette. Előbbi, rögtön a délutáni EP vita nyitóbeszédében. Miért is olyan fontos ez?

Egyértelműen látszott, hogy ha a szakmai alapok mellett politikai alapon is megvitatásra kerülnek a pontok, úgy az Európai Néppárt (EPP) kivételével Magyarországnak esnek a képviselők. Ésszerű volt tehát egy „megelőző ajánlatot” tenni. Orbán miniszterelnök úr a nyitóbeszédében világosan fogalmazott, hogy a levél tartalma szerint kész együttműködni a vitás kérdések tisztázásában Baroso elnök úrral valamint az EB-al. Azt mondta, hogy Magyarország európai szinten tartja a költségvetési hiányt, a gazdasági összeomlás széléről a kormány visszafordította az országot, felszámolta a paramilitáris szervezeteket, így senkinek nem kell már félnie az országban. Ezek az átalakítások lobbicsoportok érdeksérelmével jártak. Nagyon fontos, és megfelelően hangsúlyt is kapott, hogy a magyar Alaptörvénnyel kapcsolatban semmilyen kivetnivalója nem volt az EB-nak, a három pontból kettő is csak az átmeneti rendelkezést érinti.

Ilyen hangsúlyok után, minden ezekkel kapcsolatos felvetés erejét veszti. Nincs értelme valaminek/valakinek úgy nekiesni, hogy előtte fejezi ki a változtatási, rugalmassági, nyitottsági és együttműködési szándékát, összhangban a másik fél álláspontjával.

Természetesen, ha már készültek a képviselők, akkor el is kell (:)) azt mondani. Így elindult egy olyan politikai adok-kapok, ami inkább a klasszikus kereskedelmi színházra hasonlított. Volt benne támadás, védekezés, védés, cinizmus, félreinformáltságból vagy nem megfelelő információk birtokából adódó helytelen érvrendszer stb.




Orbán miniszterelnök úr zárszavában megköszönte a lehetőséget és meghívta a kritikusokat Budapestre. Technikailag nem volt érdemes újabb támadási felületet adni és igen, határozottan hasznosabb volt kifogni a szelet a vitorlákból alkalmazása. Szó nélkül hagyta például a 2/3-os többségre, a populizmusra, az antidemokratikus tendenciákra, a sztálini alkotmányra, a Hugo Chávezhez hasonlításra vonatkozó megjegyzéseket valamint a nacionalista erőkre vonatkozó - amelyeket Orbán úr vezet és amelyek aláássák a demokrácia működését – kritikát.

Amit ellenben zárásként és a vitát követő sajtótájékoztatón mondott, az alapját képezheti a holnapi tárgyalásnak. Itt elsősorban az átfogalmazásra, az elvárások struktúrálására és ismét a megelőző ajánlatra gondolok. Például:

Hitelesség: A kritikusoktól azt kérte, hogy olvassák el (egyáltalán) a magyar alkotmányt, mert abban számos megfontolandó elem is van, például jelnyelv-védelem, GMO-védelem, kisebbségvédelem.

Átfogalmazás: A bírák nyugdíjáról azt mondta, ez nem az igazságszolgáltatás ügye, hanem nyugdíjrendszerbeli kérdés. (Megjegyzem 274 bíráról van szó, 70  évről 62 évre csökkentve a nyugdíjazást. Ezt még akár vissza is lehet vonni (felfüggesztve a helyükre szóló pályázatok kiírását) hivatkozva a kötelezettségszegési eljárásra – de nem kell majd foglalkozni a rendfenntartó szervek nyugdíj kérdésével.  A kormány „engedhet” abban, hogy visszaemeli a bejelentett 65 éves korhatárig.)

Ugyan azt akarjuk: "sajnos kisebbségben vagyunk álláspontunkkal, amiben a családot, a szabadságot védjük". "Ez egy európai álláspont"

"sajnálom, hogy a mai vitában nem érveket, hanem abszurd tévedéseket, indulatot, dühöt kaptam, ezek nem méltóak Európához. Hiszünk az európai értékekben, Magyarország európai volt és az is marad, akiknek kétségeik vannak, jöjjenek Magyarországra, és ismerjenek meg minket"

Elvárások strukturálása:
-     „Az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekhez kötődő kifogásokat, ha kell, készek teljesen átdolgozni

-    A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonásának lehetőségéről szólva közölte: "nekünk az ügy nem fontos. Szerintünk jobban működne a két szervezet, ha összevonnák, de eddig sem voltak összevonva". „ez nem egy kardinális gazdaságpolitikai vagy alkotmányfilozófiai kérdés, hanem kifejezetten technikai jellegű” Forrás: HVG.hu

-    Az MNB-ről azt mondta, már csak egy pontban van éles konfliktus: „a bizottság azt kifogásolja, hogy a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjai amikor elfoglalják hivatalukat, esküt tesznek az alkotmányra (megjegyzés: a régire), noha ez az eskütétel az elmúlt húsz évben mindig megtörtént - mutatott rá. Ez "egy olyan szimbolikus politikai kérdés, amelyben még egyezkednünk kell. A többi ügy inkább technikai kérdés"” "Ezt fontoljuk meg" Forrás: HVG.hu

Egyébként:
-    „A nemzeti bank függetlenségét a magyar kabinet is osztja - folytatta -, és olyan pontokon is hajlandó változtatni, amelyek az elmúlt húsz évben is úgy voltak, ahogyan most, csak eddig nem kifogásolta az Európai Bizottság, most viszont igen.” "Meg tudnám védeni a magunk álláspontját, de minek, ennek az ügynek nincs nagy jelentősége, ha a bizottság szeretné, legyen úgy" Forrás: HVG.hu

-    Olyan pontokon is hajlandó a kormány változtatni, amiken ha nem tenné és végigvinné a jogi procedúrát, megnyerné, „de nem akarunk konfliktust”.

A fentiek azért eszembe juttatják azt, hogy engedni 2 ok miatt lehet. Az egyik, hogy van miből. Ez az, amiről már írtam, amikor jó magasról indítunk és abból engedünk, mert mi „nyitottak vagyunk”; a tárgyalópartner meg örül, hogy rugalmasak vagyunk. A másik, hogy megváltozik a piaci helyzet, aminek az átértékelés után megváltozik az álláspont is. Félve gondolok még arra, hogy melyik említett „hibát” használják vörös heringként.

Jelenleg olvasom az Alaptörvényt, vajon miért is fontos ez az eskütétel? Ami biztos, a forint erősödött az euróval szemben (299,67 Ft), mindenki bizakodik és még az olyan megjegyzés is megengedhető, hogy "a sors iróniája jelen pillanatban az, hogy az IMF viszont pénzt akar adni. Nem fogunk félreugrani.”

Szeretném leszögezni, hogy az eseményekből kizárólag a jól felépített tárgyalási metodika érdekel. Kérem, a kommenteket is erre szorítani.

Időmilliomosoknak, sajtótájékoztató:


Cohn-Bendit:

1,5 óra:

Tollas Attila
 Attila Tollas